dacolja a fény sudár vesszejét,
meredt szemmel korbácsolja
a szőrös-színű távolság fenekét.
Az idő boltívet ragaszt a látvány
anyaggá váló végtelen végére,
előbb csak csodálat, majd egyszeri
változatlanná növő örök-enyészet
degradálja szokványossá a szépet.
Mindennapi csodák mellett élve,
szürkébe múlik eged... s lázad végleg.
A távolság tudatos törvénye a vágy,
kipenderít az elmúlásra lehetetlen
színes világra, hol vak is mindent lát.
Ikercsillag mágnes-fénye nem enged...
csak ragyog, hevít szobányi szerelem.
Mindennapi csodák mellett élve,
szürkébe múlik eged... s lázad végleg.
Dalszövege:
Az ég kútjába hullik a pillantás
Dalolja a fény-sugár veszélyét
Meredt szemmel korbácsolja
A szöllő színű távolság erejét
Az időből ívet ragaszt a látvány
Anyaggá váló végtelen végére
Előbb csak csodálat, majd egyszeri
Változatlanná növő örök enyészet
Degradálja szokványossá a szépet
Mindennapi csodák mellett élve
Szürkébe múlik eged, és lázad végleg
A távolság tudatos törvénye a vágy
Kipenderít az elmúlásra lehetetlen
Színes világra, holvak is mindent lát
Iker csillag mágnes fénye nem enged
Csak ragyog, hevít szobányi szerelem
Mindennapi csodák mellett élve
Szürkébe múlik eged, és lázad végleg
Kezeim reszketők, de még tartom,
A sebből híd lesz nem csak fájdalom.
Lépésről lépésre írom vissza a napot
Apróra nő bátorság és én maradok
Benne nő a fény, benne nő a fény.
Felkelek, szívem él Erő a sebezhetőségben
Benne nő a fény, Benne nő a fény
Felkelek, szívem él Erő a sebezhetőségben
Hallod a hangom törik, de megáll
Nem menekülök többé a saját árnyam elől
A félelem puha kéz lett, amit megfogok
És apró csendből építek szilárd talárt
Benne nő a fény, Benne nő a fény
Felkelek, szívem él Erő a sebezhetőségben
Benne nő a fény, Benne nő a fény
Felkelek, szívem él Erő a sebezhetőségben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése