Kerékbe forduló gondolat íve
koptatja jövedelmünk fékjét,
a síkságunkon gurulnak évek,
félelem nélkül gyorsítja kéjét
a határozott kedvünk étvágya.
Fröccsenő izzadságunk rendszere,
locsolja a stagnáló gazdaságot,
hogy kínnal költsük el másra,
amit rég ki kellett volna fizetni,
Gazdag gondolatokkal játszunk.
A száj, a szem, a szív, csak kupon,
mit aranyként őrzünk régen,
beválthatatlanságunk értékén,
marad a hűség hülye bankja,
hogy a csőd ne látsszon izmainkon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése