Katona dala
állok az ég roncsszirmai alatt
hol éppen - mely ugyanaz -
egy kiskatona dala megszakad
vadászat... kutya fut... rókák
veresen lobognak
a vadász fia az ki lövést kap
vadászaton veszett mosolya
ahogy hordágyon még a lélek
utolsó szava - anya élek
az ág reccsen halálos lövés
fa él az ág zöld de nem nő többé
ropognak ágak nászvirágok
ezen ég alatt hol épp állok...
tüzet fog a szív anyai lángok
ropog a bánat köve anyák könnye
hogy szív-helye virágát öntözze
vidám virágai többé nem illatoznak,
csak ”Maszatos fényű levelek hullnak”*
*Bella István idézet
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése