Még fenn a nap, bent tégla színű hangulat,
ahogy feltör a tölgyfa-hordó illatú est.
Áttetsző ablak itt a boros pohár és asztalt
borító abroszra a bikavér köröket fest.
Beterít a zene, pattogó konga a lélegzet,
a ritmus ujjával dobol mellkasodon.
Kisérti korom-szín asztal a végtelent,
hol mindig asztalfőn ül a vígadalom.
Rozé ezer édes csókjától vörös ajkadon
- boltív alatt, ahogy hordóban borok -
szól a dal, múltat idéz retro dallamon,
ölel, érlel, tárol, tüzes ízű hangulatot.
ahogy feltör a tölgyfa-hordó illatú est.
Áttetsző ablak itt a boros pohár és asztalt
borító abroszra a bikavér köröket fest.
Beterít a zene, pattogó konga a lélegzet,
a ritmus ujjával dobol mellkasodon.
Kisérti korom-szín asztal a végtelent,
hol mindig asztalfőn ül a vígadalom.
Rozé ezer édes csókjától vörös ajkadon
- boltív alatt, ahogy hordóban borok -
szól a dal, múltat idéz retro dallamon,
ölel, érlel, tárol, tüzes ízű hangulatot.
DALSZÖVEG:
Még fenn a Nap, de a falak téglavörös sötétje vár,
A deszkákon a tölgyfa-hordó illata, egy vad, régi láz.
A pohár átlátszó méreg, benne izzik a lélek-festék,
Bikavér-körök az abroszon, az élet nyomai égetnek!
[Chorus]
A zene beborít, mint egy hirtelen vihar,
A konga szívverése az én harcom, Pattogó tűz!
[Chorus]
Korom-szín asztalon a végtelen kísértése ül,
Ez a hely, hol a Vígadalom örökké asztalfőre feszül!
Rozé édes csókjai lángja vörös a szájakon,
Ez a dal a Múlt tüze, ami dörömböl a mellkason!
És hordóban érlelődik az örök lázadás, a tüzes ízű hangulat!
[2. versszak]
Boltív alatt alszik a bor, de a kéj ébreszt,
Retro dallam szaggatja szét, amit a Csend elereszt.
A ritmus egy ököl, ami újra és újra lecsap a Csontra,
Török tükrök, régi tettek, mind a sötét palack alja!
[Chorus]
A zene beborít, mint egy hirtelen vihar,
A konga szívverése a mi harcunk, Pattogó tűz!
[Chorus]
Korom-szín asztalon a végtelen kísértése ül,
Ez a hely, hol a Vígadalom örökké asztalfőre feszül!
Rozé édes csókjai lángja vörös a szájakon,
Ez a dal a Múlt tüze, ami dörömböl a mellkason!
És hordóban érlelődik az örök lázadás, a tüzes ízű hangulat!
[Bridge][guitar solo]
Ölel, érlel, tárol – a Lelkemet bezárja egy pince.
De a bikavér forr a vérben, töröm láncait, nincs kincse!
[Gitárszóló - Hosszú, torz, tüzes!]
[Refrén]
Korom-szín asztalon a végtelen kísértése ül,
Ez a hely, hol a Vígadalom örökké asztalfőre feszül!
Rozé édes csókjai lángja vörös a szájakon,
Ez a dal a Múlt tüze, ami dörömböl a mellkason!
És hordóban érlelődik az örök lázadás, a tüzes ízű hangulat!
[Chorus][guitar solo]
Tüzes ízű hangulat!
[Hangulat...]
Éget!
[male vocals, male songs]
[male vocals, male songs][guitar solo]
Még fenn a Nap, de a falak téglavörös sötétje vár,
A deszkákon a tölgyfa-hordó illata, egy vad, régi láz.
A pohár átlátszó méreg, benne izzik a lélek-festék,
Bikavér-körök az abroszon, az élet nyomai égetnek!
[Chorus]
A zene beborít, mint egy hirtelen vihar,
A konga szívverése az én harcom, Pattogó tűz!
[Chorus]
Korom-szín asztalon a végtelen kísértése ül,
Ez a hely, hol a Vígadalom örökké asztalfőre feszül!
Rozé édes csókjai lángja vörös a szájakon,
Ez a dal a Múlt tüze, ami dörömböl a mellkason!
És hordóban érlelődik az örök lázadás, a tüzes ízű hangulat!
[2. versszak]
Boltív alatt alszik a bor, de a kéj ébreszt,
Retro dallam szaggatja szét, amit a Csend elereszt.
A ritmus egy ököl, ami újra és újra lecsap a Csontra,
Török tükrök, régi tettek, mind a sötét palack alja!
[Chorus]
A zene beborít, mint egy hirtelen vihar,
A konga szívverése a mi harcunk, Pattogó tűz!
[Chorus]
Korom-szín asztalon a végtelen kísértése ül,
Ez a hely, hol a Vígadalom örökké asztalfőre feszül!
Rozé édes csókjai lángja vörös a szájakon,
Ez a dal a Múlt tüze, ami dörömböl a mellkason!
És hordóban érlelődik az örök lázadás, a tüzes ízű hangulat!
[Bridge][guitar solo]
Ölel, érlel, tárol – a Lelkemet bezárja egy pince.
De a bikavér forr a vérben, töröm láncait, nincs kincse!
[Gitárszóló - Hosszú, torz, tüzes!]
[Refrén]
Korom-szín asztalon a végtelen kísértése ül,
Ez a hely, hol a Vígadalom örökké asztalfőre feszül!
Rozé édes csókjai lángja vörös a szájakon,
Ez a dal a Múlt tüze, ami dörömböl a mellkason!
És hordóban érlelődik az örök lázadás, a tüzes ízű hangulat!
[Chorus][guitar solo]
Tüzes ízű hangulat!
[Hangulat...]
Éget!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése