Vígan dalolva

A sötét estén a lámpaoszlopok,
mint hangjegyek szára
lustán lógnak a csillagokról.

Néma zenével köszönnek
a megállók között sétáló
otthon melegére vágyóknak.

Az otthon violinkulcsa,
ahonnan reggel indul
ez a népi, napi szimfónia.

Csendül a dal virágvasárnapon,
hogy vígan dalolva húzzák
együtt, a szabadságot szolgaláncon.