Vér és könny, csendes fájdalom,
töviskorona hatalom,
míg a psziché átéli
a tenyéren át-vert szöget,
nem a tettet kell látnunk
csak az egy Isten képet,
az idő pózol perceken,
napokba mért harminchárom
évnyi gerenda-kereszten.
Heges hirdetőoszlopán;
pléh-isten, a falu végi,
kit néha vérrel pingál,
egy megbízott pilátusi.
Mert Heródes a kasztingról,
mint bukott bohócot
küldte el nép elé vetve.
Még kedvét sem törte,
mégis maradt örökre
legvéresebb fölmentése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése