Maradok itt

Most sírnak az istenek,
deres fejem fedi kalap,
tóban a hal ilyenkor harap,
tálalt a szó, csapolt szerelem.

Hiába hull könnye égnek,
esernyőt tart józan létem,
gyónni akar, de nincs vétkem,
maradok itt, aszalt fénynek.